![](http://digitalizacija.ns.rs/sites/default/files/dkd/fotografije/45_1.jpg)
Festészet
![](http://digitalizacija.ns.rs/sites/default/files/dkd/fotografije/45_1.jpg)
![](http://digitalizacija.ns.rs/sites/default/files/dkd/fotografije/milenko_serban_sajt_0.jpg)
![](http://digitalizacija.ns.rs/sites/default/files/images/person/milenko-serban_0.jpg)
Halál éve: 1979.
Festészetet tanult a Kolarosi Akadémián Párizsban André Lhote tanárnál. Hazatérésekor Újvidéken mint professzor a rajz a szakiskolában kezdett dolgozni. A harmincas években kezdett dolgozni mint díszlettervező a Szerb Nemzeti Színházban és a Duna Banovina Nemzeti Színházban Újvidéken. A második világháború után dolgozott mint kurátor és a Matica szerb Múzeum igazgatója volt 1948-ig, amikor Belgrádba költözött, ahol díszlettervezőként dolgozott a Jugoszláv Színházban, később mint professzor a Iparművészeti Főiskolában és az Akadémián a szinház, film, rádió és televízió szakán.
![](http://digitalizacija.ns.rs/sites/default/files/dkd/fotografije/3821_0.jpg)
![](http://digitalizacija.ns.rs/sites/default/files/dkd/fotografije/slika_gospodin_u_dzemperu_0.jpg)
![](http://digitalizacija.ns.rs/sites/default/files/dkd/fotografije/hrizant_zenkevic_0.png)
![](http://digitalizacija.ns.rs/sites/default/files/dkd/fotografije/dsc_0719-25_0.jpg)
![](http://digitalizacija.ns.rs/sites/default/files/images/person/rtgnxoqtl2_25.png)
Egy kevéssé ismert bécsi festő.
![](http://digitalizacija.ns.rs/sites/default/files/images/person/rtgnxoqtl2_6.png)
Jelenleg hiányzó információk.
![](http://digitalizacija.ns.rs/sites/default/files/images/person/rtgnxoqtl2_2.png)
(nincs meg a pontos születési dátuma)
Munkájában egyesíti a hagyományos vizuális nyelvet és a barokk és a rokokó művészi koncepciót. Kračun, eggyütt a Jakov Orfelinnel a Bésci festészeti Akadémián tanult. Kako se čini da se po ocu zvao i Dimitrijević postoje zapisi da je slikao i u Beočinu i Krušedolu. Kracun ábrázolásall foglalkozott s egy portréját Pavle Nenadovićnak készitette és Bécsbe adta rézbe vésetni. Kracun antik szerb-bizánci stílusban fest de az ő portréjai a nyugati művészetet is megjegyezték és ezzel rendkívüli minőségű művésznek mutatkozik.
A következő ikonosztázokat festette:
Beočini kolostor (1766.)
Hopovói kolostor (1770.)
Zombor (1772.)
Laćarak és Neštin (1773.)
Sremska Mitrovica (1775.)
Susek (1779.)
Püspöki templom Karlócán (1780—1781.), a Jakov Orfelinnel eggyütt.
Következő portrékat festett: Mitropolita Pavle Nenadović, Jovan Đorđević, Vikentije Jovanović-Vidak.
Oldalak
![Feliratkozás RSS - Festészet csatornájára](http://digitalizacija.ns.rs/misc/feed.png)