1963. év októberében bontották le a Szent Gergely Felvilágosító (népszerű nevén örmény egyház) templomot Újvideken. Több mint két évszázadon át a hívők és a papok törekettek a templomot felépíteni, fenntartani, helyreállítani és megőrizni. Sajnos, a II világháború utáni években a templom is az örmény nép eltűnése sorsát osztotta meg. Az örmény egyház lebontása egy felejthetetlen hiba a háború utáni Újvidéki várostervezésében. A fennmaradt Örmény örökséget ma már az Újvidéki Városi Múzeumban vigyázzák.

A festmény az Újvidéki Városi Múzeum állandó kiállítás része, a Ljiljana Lazic muvészettörténész és múzeum tanácsadó felügyelete alatt.

1963. év októberében bontották le a Szent Gergely Felvilágosító (népszerű nevén örmény egyház) templomot Újvideken. Több mint két évszázadon át a hívők és a papok törekettek a templomot felépíteni, fenntartani, helyreállítani és megőrizni. Sajnos, a II világháború utáni években a templom is az örmény nép eltűnése sorsát osztotta meg. Az örmény egyház lebontása egy felejthetetlen hiba a háború utáni Újvidéki várostervezésében. A fennmaradt Örmény örökséget ma már az Újvidéki Városi Múzeumban vigyázzák.

1963. év októberében bontották le a Szent Gergely Felvilágosító (népszerű nevén örmény egyház) templomot Újvideken. Több mint két évszázadon át a hívők és a papok törekettek a templomot felépíteni, fenntartani, helyreállítani és megőrizni. Sajnos, a II világháború utáni években a templom is az örmény nép eltűnése sorsát osztotta meg. Az örmény egyház lebontása egy felejthetetlen hiba a háború utáni Újvidéki várostervezésében. A fennmaradt Örmény örökséget ma már az Újvidéki Városi Múzeumban vigyázzák.

Ez a műalkotás a Vajdasági Múzeum “Fehéroroszország” kiállítás része. Szerzők és vezető kurátorok - Veselinka Markovic és Aleksandar Petijević. Októberi forradalommal 1917-ben kezdődik a polgárháboru Oroszországban ami nagy számú emberi halálesetett meg kivándorlást eredményezett. A polgárháború után, és a Fehér Hadsereg legyőzése után, több mint két millió ember menekült el hazájukból. Ez volt a legnagyobb politikai emigráció a 20. században. A legtöbb orosz menekült a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba érkezett. . A legtöbb menekült a nagy Feketetengeri Odessza, Novorusijsk, Feodosia, Szevasztopol, és Kerch kikötőböl indul. 1919-től 1923-ig öt bevándorlási hullámban Isztambul, Gallipoli és Szalonikin keresztül 40.000 Orosz érkezik az Egyesült Királyságba. 8000 menekült a Bácska, Bánát, Baranya és a Szerémség városaiban talált menedéket. Közöttük voltak katonák és tisztek meg sok más elit arisztokrata. Több középfokú katonai iskolát evakuáltak. . Az első orosz kolónia Vajdaságban alakult, Zimonyon és Pancsován, majd Újvidéken, Szabadkán, Beckereken, Zomborban, Versecen és Fehértemplomban. Kozákok is laktak ezeken a területeken. Több gyermek óvoda, általános iskolák és középiskolák, könyvtárak, művészeti és sok más orosz intézmény jött létre. Tevékenységeikkel, az Orosz menekültek így tartják el a lelki kapcsolatot a hazájukkal.

Ez a műalkotás a Vajdasági Múzeum “Fehéroroszország” kiállítás része. Szerzők és vezető kurátorok - Veselinka Markovic és Aleksandar Petijević. Októberi forradalommal 1917-ben kezdődik a polgárháboru Oroszországban ami nagy számú emberi halálesetett meg kivándorlást eredményezett. A polgárháború után, és a Fehér Hadsereg legyőzése után, több mint két millió ember menekült el hazájukból. Ez volt a legnagyobb politikai emigráció a 20. században. A legtöbb orosz menekült a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba érkezett. . A legtöbb menekült a nagy Feketetengeri Odessza, Novorusijsk, Feodosia, Szevasztopol, és Kerch kikötőböl indul. 1919-től 1923-ig öt bevándorlási hullámban Isztambul, Gallipoli és Szalonikin keresztül 40.000 Orosz érkezik az Egyesült Királyságba. 8000 menekült a Bácska, Bánát, Baranya és a Szerémség városaiban talált menedéket. Közöttük voltak katonák és tisztek meg sok más elit arisztokrata. Több középfokú katonai iskolát evakuáltak. . Az első orosz kolónia Vajdaságban alakult, Zimonyon és Pancsován, majd Újvidéken, Szabadkán, Beckereken, Zomborban, Versecen és Fehértemplomban. Kozákok is laktak ezeken a területeken. Több gyermek óvoda, általános iskolák és középiskolák, könyvtárak, művészeti és sok más orosz intézmény jött létre. Tevékenységeikkel, az Orosz menekültek így tartják el a lelki kapcsolatot a hazájukkal.

A szekrény az Újvidéki Városi Múzeum állandó kiállítás része, a Ljiljana Lazic művészettörténész és múzeum tanácsadó felügyelete alatt.

1963. októberében bontották le a Szent Gergely Felvilágosító (népszerű nevén örmény egyház) templomot Újvideken. Több mint két évszázadon át a hívők és a papok törekettek a templomot felépíteni, fenntartani, helyreállítani és megőrizni. Sajnos, a II világháború utáni években a templom is az örmény nép eltűnése sorsát osztotta meg. Az örmény egyház lebontása egy felejthetetlen hiba a háború utáni Újvidéki várostervezésében. A fennmaradt Örmény örökséget ma már az Újvidéki Városi Múzeumban vigyázzák.

A Kereszt az Újvidéki Városi Múzeum állandó kiállítás része, a Ljiljana Lazic muvészettörténész és múzeum tanácsadó felügyelete alatt.