Đorđe Tabaković a legfontosabb vizuális krónikus volt a 20. század közepén Újvidéken, és a művei között az Örmény egyház is megtalálta a helyét. Az ikonikus városkép, amely különböző művészeti technikával lett festve, a templomot azonos szögben festette mint a Serban két évtizeddel korábban.

Milenko Serban, az egyik Újvidéki leghíresebb festő a 20. században. 20 évesen festette le magát ezen a képen. Festészetet Vase Eškićević-tól, és Párizsban André Lhote-tól tanulta.

A Serban kisseb méretű olajfestménye 1928-ban jött létre, a fiatal festő Párizsi kiképzése ideje alatt. A frissen elfogadott kubista stílust alkalmazta a festményen - az örmény egyház a környékkel. A templomot a cár Lazar mellékutcából mutatta be. A kép egy része az "örmény egyház Újvidéken - törölt örökség" kiállításának, a szerző peddig a Ljiljana Lazic művészettörténész és múzeumi tanácsadó.

A legtöbb örmény egyház könyve a Bécsi Mekhitarist kolostorban lett nyomtatva. Ez az imakönyv a Vajdasági Múzeum “Fehéroroszország” kiállítás része. Szerzok és vezeto kurátorok - Veselinka Markovic és Aleksandar Petijevic.

Gazdagon díszített menyasszonyi szekrény a tulajdonos nevével, a szlovák népi hagyományhoz tartozik. A menyasszonyi hozomány kötelező része volt, amelyet a fiatal lányok éveken kerestül készítették. A szekrény a 19. század végéről származik és rajta már láthatóak a polgári ízlés hatásai.

Az Örmény egyháznak fő oltárképét a Hugo Jekel, a kevéssé ismert bécsi festő készítette. Ez az a pillanat, amikor a Szent a Legfelsőbb örmény paptól veszi át szerepet, akinek a feladata az hogy vezesse a népét a kereszténységre. A kép az "Újvidéki örmény egyház - törölt örökség" kiállítás része. A szerző a Ljiljana Lazić művészettörténész és múzeum tanácsadó.

Két nagyon jól megőrzött portré egy ismeretlen párt ábrázol és ez a Franc Gifinger műve 1864.-es évböl. Ez a festő Újvidéken született, de pályafutása során számos hasonló képet hagyott maga után Vajdaságban és Szlavóniában. Ez a házaspár a tipikus vajdasági középosztályt képviseli, és biedermeier stílusban lett festve.

A "Kereszt a Krisztus feszítésével" az Újvidéki Városi Múzeum gyűjteményében egyik legreprezentatívabb vallási jellegű műalkotása. Ez a Kereszt a Karlócai katedrálisban a kápolnai kórus ikonosztáz tetejéről származik és a Teodor Dimitrijevic Kracun műve - aki a18. században az egyik legfontosabb szerb festő volt.

Marko Nešić híres zeneszerző volt, karmester és az Újvidéki tambura-zenekar vezetője. A festmény szerzője Stojan Lazić kevésbé ismert, de nagyon szilárd két világháború közötti festő.

A dimenzióban a legnagyobb festmény az Újvidéki képzőművészeti Múzeum gyűjteményéből. A Rigómezei csata (Koszovói csata) Újvidéken, 1929-ben jött létre. Mladen Josic, az egyik legelismertebb szerb háború közötti festő, ezt a monumentális történelmi kompozíciót az ismert Újvidéki Moč család megrendelésére készitette. A képen a legjellemzőbb az erős izmos emberek és a lovak, amely a konstruktív neoklasszicizmus és a tradicionalizmus stílus jele, ami népszerű volt a szerb művészet 20. század harmadik évtizedében.