Eredeti név:
Molba građana Petrovaradinskog šanca
Leírás:
A Szent Római Birodalom szétesése utan az Osztrák-Magyar Monarchia meg Prusszia között megszületett az a gondolat hogy a Péterváradi Sánc szabad városnak jogosulhat Ez a gondolat csak 1747-ben valósult meg, amikor előkelő polgárok David Racković, Tomas Anderle és Stojić Bogdanović Bécsbe utaznak és Mária Teréziától a Péterváradi Séncok Szabad város Alapokmányát kérik.
A Bécsi bíróság a Péterváradi Séncok szabadságáért 80 000 forintot kért.
Кulturális műalkotás származási helye:
Történet:
A történelmi leletek arról tanúskodnak, hogy a vár már az őskorban is létezett. A Tarcal (Fruška Gora) lankáin volt a Cusum, később Acumincum nevű római erődítmény. A római korban már erődített település volt a mai város helyén, melyet előbb Cusum-nak, később Acumincum-nak neveztek. Pétervárad és Újvidék szinte egy település volt sokáig de Pétervárad előbb lett város Újvidéknél. A csatornahálózatot a vártól a Dunáig 1725-ben fejezték be, míg Újvidéken az első csatornahálózat 1880-ban készült el.
Az építés első szakasza 1726-ig tart, míg a második 1753–1780-ig. Ez korának egyik legpompásabb katonai építménye volt Európában. „Gibraltár a Dunán” ahogyan nevezték egyesek, leginkább Mária Terézia uralkodása idején épült, ekkor nyerte el mai formáját. A vár 112 hektáron terül el, egy egyedülálló alagút folyosórendszerrel melynek hossza 16 km.
Кulturális műalkotás származási országа: