A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára. A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor a jelei a szélzúgás és tűz volt, Isten jelenlétének, a kegyelem kiáradásának jelei. Az Újszövetség előjeleit a próféták mondták ki az Ószövetségben, Krisztus születése előtt: "Új szövetséget kötök veletek...akkor majd...új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek...Az én Lelkemet oltom belétek..."(Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k). Keresztelő János is jövendölt a Szentlélekről: " [Jézus] majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni" (Máté 3,11) Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb formájában a Szentlélek leszállt Jézusra. Ezért a a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb. A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja. 1956-ig vigíliája, 1969-ig oktávája is volt, a húsvéti idő a pünkösdöt követő szombattal ért véget. 1969-től pünkösd hétfője már az évközi időhöz tartozik.

Forrás:Wikipédia

Kep:Vrata Informe

A hívők január 7-én ünneplik a karácsonyt, mert az ortodox egyház a Julián naptárt használja. Az ünnepet számukra egyhónapos böjt előzi meg, szenteste napján az emberek főtt gabonát ehetnek egészen az első csillag megjelenéséig. Az ortodox hívők számára a karácsony kizárólag vallási ünnep, ezért a december 24-i katolikus karácsony számukra nem létezik. Az ajándékozás, a díszes karácsonyfa állítása és a Télapó a szilveszter tartozéka. Ezután következik az ortodox karácsony, amely a Julianus-naptár szerint január 7-én következik be. Az ortodox újév – szerb elnevezéssel „a régi újév” – január 13-ra esik, így ezt is sokan megünneplik, nem csak a vallásos emberek.

Forrás:Wikipédia

Jézus Krisztust a Gecsemáné kertben, egy barlangban temették el. A barlang bejaratára egy a nagy követ álítottak meg őrök vigyázták. Vasárnap, harmadik napon a keresztre feszítése után, leszált az Úr angyala és szétmarta a bejárati követ. Jézus Krisztus kijött és feltámadt. Az arca olyan volt, mint a villámlás, a ruhája fehér, mint a fény. A katonák megrémültek, és elmenekültek kiabálva "Krisztus feltámadt!" Reggel, mikor a nővérek eljöttek meglátogatni Krisztus sírját, azt találták, hogy üres, és egy angyal azt mondta nekik, hogy menjenek be a városba, és mondják el másoknak hogy a mi Urunk feltámadt a halálból. Azóta is a husveti napon a hívők úgy köszöntik egymást hogy “Jézus feltámadt!” és erre a válasz “Igazán feltámadt” (szerbül: “Hristos voskrese”! i Voistinu voskrese”) Ez egy mozgó ünnep, a zsidó húsvét után ünneplik, első vasárnap a telihold megjelenése után, ami a tavaszi napéjegyenlőség napra esik, vagy közvetlenül utána. Legkorább április 4-ére eshet legkésöbb május 8-ára (a Gergely-naptár szerint.)

Forrás: Wikipedia

Đurđevdan (Ђурђевдан) a szerb ortodox egyház ünnepe, amelyet a Juliánusz naptár szerint április 23-án, a Gergely naptár szerint május 6-án ünnepelnek), tulajdonképp Szent György ünnepe. Ő az ortodox egyházak egyik legfontosabb szentje. Ünnepe a tavasz kezdetének hagyományos köszöntéséhez kapcsolódik. A keresztény mitológia úgy tartja, hogy Szent György a hitéért vállalt mártírhalált. Ikonokon általában lóháton ábrázolják, amint éppen megöl egy sárkányt. Đurđevdan az egész szerb diaszpóra ünnepe, de elsősorban Szerbia és Montenegró területén jellemző. Szent György neve szerbül Sveti Đorđe (szerb cirill betűkkel: Свети Ђорђе).

Đurđevdan a Koszovó déli részén található Gora régió szerb népének az ünnepe is. Az itteniek muzulmán vallású szlávok, akik a keleti ortodox keresztény vallásról a 18. század során tértek át az iszlámra, de megtartottak néhány keresztény hagyományt, amilyen például a Đurđevdan. Az ünnep központja Globočica falu és környéke. A montenegrói ortodox egyház tagjai is részt vesznek benne.

Forrás:Wikipédia