Deprecated function: implode(): Passing glue string after array is deprecated. Swap the parameters in location_map_link() (Zeile 80 von /home/digitalizacija/public_html/sites/all/modules/location/location.inc).
Munkájában egyesíti a hagyományos vizuális nyelvet és a barokk és a rokokó művészi koncepciót. Kračun, eggyütt a Jakov Orfelinnel a Bésci festészeti Akadémián tanult. Kako se čini da se po ocu zvao i Dimitrijević postoje zapisi da je slikao i u Beočinu i Krušedolu. Kracun ábrázolásall foglalkozott s egy portréját Pavle Nenadovićnak készitette és Bécsbe adta rézbe vésetni. Kracun antik szerb-bizánci stílusban fest de az ő portréjai a nyugati művészetet is megjegyezték és ezzel rendkívüli minőségű művésznek mutatkozik.
A következő ikonosztázokat festette:
Beočini kolostor (1766.)
Hopovói kolostor (1770.)
Zombor (1772.)
Laćarak és Neštin (1773.)
Sremska Mitrovica (1775.)
Susek (1779.)
Püspöki templom Karlócán (1780—1781.), a Jakov Orfelinnel eggyütt.
Következő portrékat festett: Mitropolita Pavle Nenadović, Jovan Đorđević, Vikentije Jovanović-Vidak.
Teodor Dimitrijević Kracun ( a 18. század második negyedévben Kamenicán vagy Karlócán született és április 10. 1781-ben Karlócán halt meg) festő, portréfestő és ikonogfáfus volt és a 18. században az egyik legfontosabb szerb barokk festő.
A a tizennyolcadik század negyvenes évek elején. A születése és a halála pontos ideje nincs meghatározva)
Életrajz:
Vasilijevic előbb Péterváradon lakott - bácska püspökség központjában, majd az Arsenius IV Jovanovic pátriárka meghívására Karlovcára költözik - püspöki székhelyébe, ahol festészeti iskolát alapított. Itt tanul az első szerb barokk festő generációja, mely majd a megszerzett tudást átadja másoknak. A Vasilijevic művészeti gyakorlata, az "Ikonfestő Művészetek tanítása" hivatalos művészetnek lett nyilvánítva Karlovac nagyvárosi központjában.
1808-ban épült, a régi kis plébánia helyszínén, George Efinger építész tervei szerint. Ez az épület egyik a legértékesebb építészeti alkotás a barokkból klasszicizmusba átmeneti korszakból, különösen azért, mert 1849 után ebből az időszakból egyetlen épület sem maradt fenn.
