A dinamikus pesti szerb társadalmi kö­zegből került ki az a hat kereskedő, aki csatlakozott a módos zombori család­ból származó, az egyetemen jogászdok­tori szigorlatára készülő Jovan Hadzic kezdeményezéséhez, és személyenkén­ti 100 forintos adományával 1826. feb­ruár 16-án (pravoszláv naptár szerint 4-én) megalapította Pesten a Matica Srpska egyesülést a szerb nemzet szelle­mi felemelkedésének elősegítésére, szerb írók munkáinak kiadására. Az alapítás emléknapját az egyesület statútuma az első szerb érsek, Szent Száva ünnepé­re, január 14/26-ra datálta vissza. Az alapítók nagyon fiatalok voltak, a leg­idősebb sem töltötte be ötvenedik élet­évét. Egyetlen kivétellel valamennyien különböző országhatáron belüli és kí­vüli tájakról a gazdasági felemelkedés igézetében települtek Pestre. Ezt a szerb szellemi és gazdasági elitet a ma­gyar példa követése, a Magyar Tudós Társaság megalapítása és a tudomány művelését elősegítő magyar nyelvújítás eredményei serkentették hasonló tevé­kenységre és intézményrendszer létre­hozására. A szerb irodalmi és tudós társaság közvetlen célja a megjelenésé­nek második esztendejébe lépő ne­gyedéves folyóirat, a Serbska Letopis (Szerb Évkönyv) életben tartása, ame­lyet Budán indított 1824-ben Djordje Magarasevic író és történész, az új­vidéki szerb gimnázium tanára. Az ala­pító tagok által sikeresen mozgósított szerb társadalom anyagi támogatása biztosította az „Évkönyv” túlélését, amely még ma is Európa egyik legré­gibb, rendszeresen megjelenő folyóira­tának számít. Az alapítók széles körű tájékozódását és kapcsolatépítő törek­vését jelzi, hogy kiadványaikat a köl­csönösség jegyében 1830-tól elsőnek küldték meg a Magyar Nemzeti Mú­zeumnak, majd később a bécsi udvari, a prágai nemzeti és a szentpétervári császári könyvtáraknak.

A szerb szellemi eliten belüli orientációs küzdelem eredményeként 1864-ben a Matica Srpska Újvidékre - a „szerb Athénbe” - tette át székhelyét. Könyvtárát és iratait több mint hatvan ládában szállította délre a gőzhajó. Az környezetben eredményesen folytatta szerb nemzeti célú tevékenységét, de a magyar szellemi élettel való kapcsolata hivatalos érintkezéssé merevült, megszűnt a szellemi elitek közvetlen érintkezése, egymást kölcsönösen megtermékenyítő szimbiózisa. Korábbi székháza Pesten maradt, amelyet - eredeti művelődési hivatását megőrizve - a századfordulón impozáns kivitelben épitettek ujjá. A Tökölyánum fennállása alatt ösztöndíjas helyein több mint négyszáz szerb fiatal szerzett diplomát a pesti egyetemen. A Matica Srpska ma is az egyik legtekintélyesebb tudományos és irodalmi központja a szerbségnek. Újvidéken működik, sokoldalú könyvkiadói, kultúraszervezői tevékenységet folytat, rendkívül nagy és értékes könyvtárat tart fent.