Író
Próza
(Nem meghatározott a pontos születési dátuma, 1758-ban született)
1789-ben Jankovics Emánuel (Emanuil JANKOVIĆ) megvásárolja a lipcsei Egon Toibl nyomdáját, és a mai Zmaj Jovan és a Duna utca sarkán, német és francia könyveket is forgalmazó könyvesboltja mellett felállítja az első újvidéki officinát. Jankovics művelt, olvasott, világlátott ember. 1786-ban orvostudományt tanul a hallei, később a lipcsei egyetemen, szabadidejében a nyomdászat mesterségével ismerkedik. 1789 augusztusától 1790 márciusáig Prágában tartózkodik, Jan Mihail Sam üzlettársa. Könyvesboltot és nyomdát működtetnek. Anyanyelve mellett németül, magyarul, latinul, franciául, olaszul ír és olvas, de a cseh, az orosz és a héber nyelv sem idegen a számára. Hazatérve Újvidékre lefordítja Carlo Goldoni egyik vígjátékát, szerb nyelvű, népszerű, ismeretterjesztő fizikakönyvet ír. Az utóbbinak köszönhetően a hallei Természettudományi Társaság a tagjává fogadja. Jankovics Emánuel előbb Belgrádban szeretne nyomdát alapítani, sikertelenül. Csak ezután utazik föl Bécsbe, ahol Kurzböck József császári és királyi udvari nyomdász erős befolyása ellenére végül kiharcolja a nyomdaalapítási engedélyt. Kurzböck fölöslegesnek és veszélyesnek tartja Jankovics majdani üzemét, mert egy szerb környezetben, a Monarchia peremén működő nyomdaüzem a cenzúra kijátszásával könnyen a szerb nemzeti és kulturális emancipáció gyújtópontjává válhat. Kurzböck ebbeli vélekedését nyilván önös üzleti érdek is indokolhatta. Jankovits nyomdájának 1792-es megnyitását már nem érheti meg. Műhelyét testvére, Jovan Janković örököli, aki 1793-ban szintén távozik az élők sorából. Halála előtt megszerezi a Helytartótanács jóváhagyását, miszerint, tekintettel a többnyelvű környezetre, a nyomdának joga van szerb, magyar, német és latin kiadványok nyomtatására. A nyomdát fia Pál (Pavle) veszi át, és vezeti sikeresen fél évszázadon át. Jankovits Pál (Pavle Janković) műhelyében több lap készül. Nyomtat történeti munkákat, egyházi könyveket, imakönyveket, bibliarészleteket, szentképeket, ábécéskönyveket. Francia, osztrák, német, olasz szerzők szerb nyelvre fordított műveit, szerbre fordított színdarabokat ad közre, különböző kisnyomtatványokat (utasításokat, rendeleteket, plakátokat stb.) készít Horváth kategorizálása szerint Jankovicsé az első szerb nyomda ezen a vidéken.
Bio je uspešan u svom naučnom radu, naročito iz oblasti fizike i matematike. Godine 1788. Halsko prirodnjačko društvo, koje i danas postoji, bira ga za svoga člana i on se od tada potpisuje: nature ispitatelneg družestva u Hali član. Iako je njegovo početno opredeljenje bio naučni rad, Janković se opredeljuje za drugo zanimanje i 1789. godine se vraća kući sa namerom da otvori prvu srpsku štampariju.
(A születése és halála pontos ideje nem meghatározott)
A tudományban ismert mint Domentijan Hilandarac, szerzetes és az egyik legjelentősebb szerb író a középkorban. A Szerb Tudomány és Művészeti Akadémia 100 legjelentősebb szerbek közé sorolható. avin životni put simbolički prikazan kao kruženje Sunca sa istoka na zapad - od Svete gore, do otadžbine.
Tíz cikket írt a művészet problémájairól és lendületet kap a képzőművészet elmélet fejlesztése Szerbiában és szerény támogatást a művészettörténet létrehozása (Srpski narodni list, 1843 — 1845). A Hilandarban lemásolta a régi kéziratokat és festményeket melyek jelentősek voltak a szerb történelemben. Könyvet publikált a Szent Hegy-ről (Sveta Gora) és Hilandarról. Kivéve a templomokban és kolostorokban, a műveit a Belgrádi Nemzeti Múzeumban és az Újvidéki Matica Szerb Galériában is tartják.
Jevrem Jezdić a hosszú évek munkája alatt több tucat filozófiai vitát írt, de csak néhány let publikálva. A Jezdić filozófiai műveiben az állam kritizálása egyik a legdominánsabb motívuma. A legfontosabb munkája a vita "A törvény helyett", amely az anarchizmus idealizált megközelítése. A Jezdić regényeiben egy misztikus öregember Kinkopa Alexei (Alexei Krinkop) jelentkezik, aki a "Gyülölet" regényben a következő mondatot mondja: "Hol van hatalom nincs szabadság!" melyik az anarchisták híres jelszavuk.
U toku svog dugogodišnjeg rada Jevrem Jezdić je napisao nekoliko desetina filozofskih rasprava od kojih je samo nekoliko objavljeno. Kritika države je jedan od dominantnih motiva Jezdićevog filozofskog rada. Jedan od najbitnijih radova je rasprava ”Umesto zakona” koja je jedan izrazito idealistički pristup anarhizmu. Ovaj rad je objavljen samo na francuskom jeziku. Jedan od ljudi kojima je Jezdić bio impresioniran u mladosti bio je Mihail Aleksandrovič Bakunjin ruski revolucionar i filozof čiji ga je buran život inspirisao. U Jezdićevim romanima postoji lik misterioznog starca Alekseja Kinkopa (Aleksej Krinkop) koji u romanu Prezir izgovara rečenicu “Gde ima vlasti nema slobode!” koja je čuvena anarhistička parola
(A pontos születése és halála idejéről nincs adat)
Zentán született 1743-ben. Jogi tanulmányait Budapesten végezte1773-ban, amikor ő lett az első ügyvéd szerbek körében. Racionalista volt és egyházi intézmények kritikusa. Barátkozot Lucian Musicki és Dositej Obradović költőkkel. Legismertebb művei a "Pričte iliti po prostomu poslovice" és a "Čerte serpskog života u Ungariji".
Најпознатија дела су му "Причте илити по простому пословице" и историјски спис "Черте серпског живота у Унгарији".